Szigorítana a Magyar Nemzeti Bank az érettségi szabályain, több tízezer forintot veszítenek a pedagógusok azzal, hogy a bértáblájuk alapjának összegén évek óta nem emeltek. Újabb amerikai egyetem képzései indulhatnak el Magyarországon, és megvannak a felvételi pontszámok. Ezek voltak a hét oktatási hírei.
„Picit úgy érzem magam, mint a Kádár-korszak végén, amikor azt figyeltük, hogy hol van olyan megnyilvánulás a hatalom részéről, hogy talán változhatnak a dolgok” – mondta a Hír TV-nek Nahalka István, az ELTE neveléstudományi doktori iskolájának oktatója a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 180 pontos javaslatcsomagjának oktatási részéről.
Kötelező természettudományos érettségivel növelné a reál területen tanuló egyetemisták és főiskolások számát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - derül ki abból a 180 pontos javaslatcsomagból, amelyet kedden átadták a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak.
Értetlenül fogadta az Országos Diákparlament Hoffmann Rózsa nyilatkozatát, mely szerint a diákok azért nem szólhatnak bele a házirendbe a jövőben, hogy ”csintalanságból” ne vétózhassák meg az iskola rájuk vonatkozó szabályait. Erre most sincs lehetőségük.
Jó döntésnek tartja a természettudományi érettségi kötelezővé tételét, de a tizenöt éves korig tartó tankötelezettséggel nem ért egyet Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
